„Úgy bántak velem, mint egy féreggel" – kiállítás nyílt a roma nők kényszersterilizálásáról
Budapesten kerekasztal-beszélgetésen számolt be Katalin arról, hogy állítása szerint 2004-ben akarata ellenére távolították el petevezetékét. A HVG által bemutatott ügy szerint a jelenség a 21. században sem szűnt meg.
Kiállítás és kerekasztal a kényszersterilizálás áldozataiért
A HVG szerint roma nők kényszersterilizálásáról tartottak kerekasztal-beszélgetést a budapesti Európa Pontban, amelyet egy képzőművészeti projekt bemutatója kísért. A rendezvényen felszólalt Katalin, egy borsodi roma nő, aki azt állítja: 2004-ben beleegyezése és tudta nélkül távolították el a petevezetékét.
„Úgy bántak velem, mint egy féreggel, pedig rendezett voltam, mint a többiek" – mondta Katalin a kerekasztalon.
Katalin elmondása szerint méhen kívüli terhesség miatt került kórházba, ahol orvosával laparoszkópos beavatkozásban állapodtak meg – egy kisebb bemetszéssel, kamera segítségével végzett műtétben, amely gyorsabb felépülést tesz lehetővé. Az orvos azt ígérte: a megmaradt petevezetékét megkímélik, miután a másikat korábban már eltávolították. Ennek ellenére – Katalin állítása szerint – a második petevezetéket is elvágták, erről azonban senki nem tájékoztatta.
Hat éven keresztül próbált újra teherbe esni, majd orvost váltott. Az új orvostól tudta meg, hogy mindkét petevezetéke hiányzik. Ezt követően három sikertelen lombikprogramon vett részt.
„Tönkretették az életem, a mai napig nem tudom feldolgozni" – fogalmazott.
Jogi útra csak azután lépett, hogy az ügy elévült – a panasztételre öt év állt volna rendelkezésre. Katalin arról is beszélt, hogy hasonló esetekről más roma nőktől is hallott, és hogy egészségügyi szűrések során rendszeresen tapasztalt hátrányos bánásmódot. Támogató férjével 17 évig küzdöttek azért, hogy gyermekük lehessen.
Katalin saját bevallása szerint nem szívesen vállalta volna a nyilvános szereplést, mégis részt vett a rendezvényen, hogy felhívja a figyelmet a roma nőket érintő megkülönböztetésre. „Normális ellátást érdemlünk, pont olyanok vagyunk, mint bárki más" – mondta.
Rigová projektje és a szélesebb kontextus
A rendezvényhez kapcsolódó képzőművészeti projekt alkotója Emília Rigová szlovák roma művész, aki édesanyja utolsó gyerekeként született – anyját a szülés után kényszersterilizálták. Rigová Nem rögzített esetek című munkájában ezt a személyes és közösségi traumát dolgozta fel.
A HVG felidézi: a petevezetékek beleegyezés nélküli lekötése nem csupán a náci Németország örökségéhez köthető. Csehországban és Szlovákiában is dokumentáltak hasonló eseteket, és egy borsodi kórházban is történhettek ilyenek még a 2010-es években. Szlovákia 2021-ben hivatalosan is bocsánatot kért az érintett roma nőktől.
Az áldozatok sokszor saját családjuk előtt is elhallgatják a történteket, hogy ne kelljen újra átélniük a fájdalmat – áll a HVG tudósításában.
Source: HVG