Főügyészség: A rendőrség önállóan indított nyomozást Szakács István ellen júniusi videó miatt
A Fővárosi Főügyészség csütörtökön közleményben cáfolta a Belügyminisztérium állítását: a rendőrség nem egyeztetett, csupán bejelentette az eljárást.
Főügyészség cáfolja a BM közleményét: a rendőrség önállóan járt el Szakács István ügyében
A Fővárosi Főügyészség csütörtök délelőtt közleményt adott ki Szakács István fideszes influenszer szerda reggeli rendőrségi előállításáról és gyanúsítotti kihallgatásáról – adja hírül a 444. A vádhatóság azután szólalt meg, hogy a Belügyminisztérium szerdán este egy rövid közleményben azt állította: „a nyomozóhatóság valamennyi érdemi eljárási cselekményt az ügyészséggel egyeztetve hajtott végre."
A főügyészségi közleményből kiderül, hogy ez az „egyeztetés" valójában nem volt több, mint annak bejelentése, hogy a rendőrség eljárást indított. Az eljárás eddig kizárólag rendőrségi hatáskörben hozott döntések alapján folyt.
A nyomozás elrendelése és az ügyészség szerepe
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája 2026. július 3-án írásban tájékoztatta a Fővárosi Főügyészséget arról, hogy aznap nyomozást rendelt el terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt. A nyomozás alapja a rendőrség tájékoztatása szerint „egy influenszer 2026. június végén közzétett videóüzenete volt" – áll a közleményben.
Ezt követően július 7-én, kedden a nyomozóhatóság újra megkereste a főügyészséget, és „tényként közölte, hogy az ügyben az influenszernél kutatást fognak végrehajtani, őt elő fogják állítani és gyanúsítottként fogják kihallgatni." Az illetékes ügyész szóban felhívta a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy „külön alapossággal kell vizsgálni, hogy az adott cselekmény valóban megvalósítja-e a Btk. vonatkozó törvényi tényállását."
Miután Szakácsról szerdán megjelentek a hírek, a főügyészség tájékoztatást kért az eljárásról. A rendőrség telefonon közölte: kutatást tartottak az influenszernél, kihallgatták gyanúsítottként, a férfi a gyanúsítás ellen panasszal élt, őrizetbe vételére azonban nem került sor.
A büntetőeljárási törvény kerete
A főügyészség közleménye emlékeztet arra is, hogy a büntetőeljárási törvény szerint a nyomozás gyanúsítotti kihallgatást megelőző, felderítési szakaszában a nyomozóhatóság önállóan jár el. A megalapozott gyanú megállapításához ügyészi jóváhagyás nem szükséges, és ilyen jóváhagyás ebben az ügyben sem történt.
„A Fővárosi Főügyészség a gyanúsítás elleni panasz elbírálásakor lesz abban a helyzetben, hogy a gyanúsítás törvényességét megítélje. A panasz és az ügyiratok ma délelőtt érkeztek meg a rendőrségtől az ügyészségre" – zárja közleményét a vádhatóság, hozzátéve, hogy az elbírálás eredményéről tájékoztatni fogja a közvéleményt.
A júniusi videó és az előzmények
A 444 szerint szinte bizonyos, hogy az a videó képezi a nyomozás alapját, amelyben Szakács István arra reagált, hogy Magyar Péter az aranykonvoj-üggyel összefüggésben azonnali választ kért az ügyészségtől: gyanúsítottként hallgatták-e meg Orbán Viktort. Szakács a videóban azt üzente Magyarnak: ne próbálja meg „pribékjeivel elvitetni Orbán Viktort", mert ha ez megtörténne, „ötszázezer magyar fog menni", és kiszabadítják akárhonnan. Takács Péter szerint terrorcselekmény előkészülete a gyanú.
Szakács szerdán az RTL-nek elmondta: a „félreérthető" videó elkészítésekor ittas volt, és szerinte senki nem gondolhatja komolyan, hogy ő személyesen vinné ki Orbán Viktort a börtönből.
Az influenszer akkor vált országosan ismertté, amikor 2024 nyarán két doboz Xanaxot ajánlott a gyógyíthatatlan ALS-beteg Karsai Dánielnek.
Az ORFK nem válaszolt, a BM közleménye homályos maradt
Az Országos Rendőr-főkapitányság a 444 szerdai írásbeli kérdéseire csupán annyit közölt, hogy „az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény értelmében adatvédelmi okok miatt" nem áll módjukban válaszolni. Néhány órával később adta ki a Belügyminisztérium azt a közleményét, amelyet a főügyészség csütörtöki nyilatkozata lényegében cáfolt.
A hatóságok egyike sem nevezte meg nyilvánosan Szakács Istvánt: a közleményekben csupán „ismert aktivistaként", illetve „influenszerként" hivatkoztak rá. Az aranykonvoj-üggyel összefüggésben Hajdu János, Farkas Örs és Demeter Tamás neve is felmerült.
Source: 444