Ukrajna pénzszállítóinak ügyvédje Bálint Nagy főügyész lemondását követeli

Az ügyvédi iroda szerint a főügyész személyes felelősséget visel a márciusi razzia előkészítésében és végrehajtásában. A Telex szerint a konvoj elleni akció politikai megrendelésre készült.

Lemondást sürget az ukrán pénzszállítók jogi képviselője

A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda – amely az ukrán pénzszállítókat képviseli – nyilatkozatot adott ki, amelyben Dr. Bálint Nagy Gábor legfőbb ügyész azonnali lemondását követeli. A Telex szerint a nyilatkozat arra az információra reagál, hogy maga Orbán Viktor rendelte el az ukrán „aranykonvoj" elleni razziát, és a kormány az akció időpontját is meghatározta.

„Megítélésünk szerint az ukrán készpénzszállítmány lefoglalásával kapcsolatos fejlemények fényében Dr. Bálint Nagy Gábor legfőbb ügyész helyzete tarthatatlanná vált" – áll az ügyvédi iroda közleményében. A nyilatkozat szerint a közbizalom helyreállítása érdekében a legfőbb ügyésznek haladéktalanul le kell mondania tisztségéről, és lehetővé kell tennie egy független, átlátható és átfogó vizsgálat lefolytatását.

Három ügynökség, egy politikai megrendelés

Az ügyvédi iroda állítása szerint az ukrán konvoj elleni műveletet három szervezet készítette elő, feltehetően politikai megrendelésre. A felsorolt szervek: az Alkotmányvédelmi Hivatal (amelynek főigazgatója Dr. Bárdos Szabolcs), a Legfőbb Ügyészség (Dr. Bálint Nagy Gábor vezetésével) és a Terrorelhárítási Központ (TEK, korábban Hajdú János főigazgató irányítása alatt).

Az iroda felidézte: Orbán Viktor 2025. március 4-én, Rónai Egon televíziós műsorában részletesen szólt Ukrajna biztonsági és pénzügyi kockázatairól, és kijelentette, hogy Magyarország figyeli a terrorizmus finanszírozásával esetlegesen összefüggő pénzügyi tranzakciókat.

A főügyész szerepe: „személyes felelősség"

Az ügyvédi iroda különösen súlyosnak tartja Bálint Nagy Gábor személyes érintettségét. Mint írják, „személyes felelősséget visel az akció előkészítéséért, végrehajtásáért és felügyeletéért, amely egészen a választásokig tartott." Kiemelik: míg az Alkotmányvédelmi Hivatal és a TEK kormányzati irányítás alá tartozó szervek, az ügyészség alkotmányos feladata a törvényesség biztosítása – és ez volt az egyetlen intézmény, amely megakadályozhatta volna „ezt a súlyosan jogellenes és politikailag motivált kampánytevékenységet."

Az iroda dokumentumai szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal március 5-én reggel – az akció napján – nyújtott be indítványt a legfőbb ügyészhez. Még aznap a Legfőbb Ügyészség a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) jelölte ki nyomozó hatóságként, és a feljelentést a bizonyítékokat tartalmazó melléklet nélkül továbbította. Az iroda szerint a pénzmosás bűncselekményének nyomozása egyébként a rendőrség hatáskörébe tartozott volna – a Készenléti Rendőrségnek azonban meglévő szerződéses kapcsolata volt a sértett Oschadbank-kal.

A razzia körülményei és a kényszerintézkedések

Március 5-én a TEK hét ukrán állampolgárt tartóztatott fel, és páncélozott járműveikből több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglalt le. Az ügyészség közlése szerint egy bejelentés alapján cselekedtek. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje azonban sajtótájékoztatóján azt állította: tudomásuk szerint – a hivatalos iratokkal ellentétben – az akció során kizárólag TEK-tagok voltak jelen, a NAV csak később kapcsolódott be az eljárásba.

A kényszerintézkedések alkalmazását az iroda egyértelműen jogellenesnek minősíti. „A bilincs, a csuklyahasználat, a ruházattól való megfosztás, a bántalmazás és egyéb intézkedések az ukrán állampolgárokkal szemben egyértelműen jogellenes volt; ezek kivizsgálását azonban a rögzített adatokban szándékosan elkövetett mulasztások nehezítik" – áll a nyilatkozatban.

Az iroda azt is rögzítette, hogy a kihallgatásokat az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdeményezte és koordinálta, a kihallgatók személyazonossága azonban ismeretlen maradt, és az eljárásokról sem jegyzőkönyv, sem más dokumentáció nem készült – azok kizárólag a tanúk vallomásai alapján rekonstruálhatók.

Semmi rendkívüli a szállítmányban

A pénz fogadója, az ukrán Oschadbank, és az azt küldő osztrák Raiffeisen Bank egyaránt megerősítette: az Ausztriából Ukrajna felé tartó szállítmányban semmi szokatlan nem volt. Az Orbán-kormány és propagandagépezetének állításával ellentétben – amely pénzmosásra és a Tisza Párt finanszírozásával való esetleges összefüggésre utalt – eddig semmilyen bizonyíték nem merült fel ezen vádak alátámasztására. Március 10-én rendelet mondta ki, hogy „a lefoglalt járművekben talált vagyontárgyak jogi alapja a helyszínen nem volt tisztázható."

Zelenszki: visszakapta Ukrajna a szállítmányt

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök május elején bejelentette, hogy Magyarország visszaadta a lefoglalt értékeket. „Hálás vagyok Magyarországnak konstruktív hozzáállásáért és civilizált magatartásáért" – mondta akkor. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a készpénzszállítmány visszaadása az új magyar kormány hozzáállásának pozitív jelzése.

Az ügyvédi iroda közleménye szerint a Legfőbb Ügyészség mindezek ellenére jelenleg is aktívan igyekszik befolyásolni a folyamatban lévő vizsgálatokat.

Source: Telex