Berlini kiberalapadás: állami titkok és válságtervek szivárogtak ki a Rhysida hackercsoporttól
A Rhysida hackercsoport közzétette a berlini tartányi vezetéstől ellopott 5,79 terabájtnyi adatot, köztük nemzetbiztonsági dokumentumokat. A váltságdíjat nem fizették ki.
Állami válságtervek és nukleáris protokollok is nyilvánosságra kerülhettek a berlini hackertámadásban
A berlini tartományi vezetés elleni kibertámadás jóval súlyosabb következményekkel járhat, mint azt kezdetben feltételezték – írja a Telex. A Rhysida nevű hackercsoport augusztus végén közzétette a darkweben az összes megszerzett dokumentumot, miután Berlin megtagadta a 30 bitcoinnyi váltságdíj – nagyjából 770 millió forint – kifizetését. Az ekkor napvilágra kerülő anyagok között több német lap és kiberbiztonsági szakportál is nemzetbiztonsági szempontból érzékeny dokumentumokat talált.
A támadás augusztus 7. és 12. között zajlott: a hackerek a berlini tartományi közlekedési, klímavédelmi, környezeti, valamint városfejlesztési és lakhatási részlegek rendszereibe törtek be. A városvezetés augusztus 14-én izolálta az érintett rendszereket, három nappal később pedig nyilvánosságra hozta a támadás tényét. A Rhysida augusztus 28-án vállalta a felelősséget, és tételesen felsorolta, mit lopott el: 5,79 terabájtnyi adatot, körülbelül 1,44 millió fájlt, amelyek állításuk szerint több mint 12 ezer ember személyes adatait, titkosított iratokat és kritikus infrastruktúrára vonatkozó dokumentumokat tartalmaznak.
A behatolás pontos módszerét egyelőre sem a berlini hatóságok, sem a nyomozók nem tudták megállapítani. Korábbi tapasztalatok alapján valószínűsíthető, hogy adathalászattal, egyéb szociális manipulációval vagy egy belső kontakt segítségével jutottak be a rendszerbe. Onnan néhány nap alatt lopták el az adatokat, majd zsarolóvírust aktiváltak, amely titkosította a belső rendszereken tárolt fájlokat.
Berlin nem engedett a zsarolásnak – ez a lépés a szakértők szerint általában helyes döntés ilyen helyzetekben. Ennek következtében a Rhysida múlt pénteken nyilvánosságra hozta a teljes adatbázist. A berlini tartományi vezetés másnap, szombaton reagált: közleményükben jelezték, hogy négy újonnan felállított munkacsoport vizsgálja, mi szivárgott ki pontosan, és kritikus adatok esetén azonnal értesíteni fogják az érintett intézményeket. Külsős jogi szakértőket is bevontak, az érintettségüket bejelentő állampolgároknak pedig külön segítséget nyújtanak.
A kiszivárgott anyagok tartalmát több német lap és szakportál is elemezte. A Tagesspiegel a Cybernews összefoglalója szerint számos, nemzetbiztonsághoz kapcsolódó dokumentumot talált az adatbázisban: erőművekről, védelmi cégekről, vész esetén használandó rendszerekről és a német hadseregről szóló iratokat. A Spiegel több száz, a Szövetségi Kancellári Hivatal bővítésére vonatkozó dokumentumba futott bele, köztük szakvéleményekkel és kormányszervek által kiadott nyilatkozatokkal.
Az Euronews szerint az adatbázisban egy „AG CBRN-Rahmenplanung" elnevezésű mappa is szerepel – a CBRN-betűszó vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekre utal –, ami arra enged következtetni, hogy az ilyen krízishelyzetekre kidolgozott protokollok is nyilvánosságra kerülhettek. Lars Winkeldorf német tényfeltáró újságíró az X-en azt írta, hogy ez az adatszivárgás szerinte „rosszabb, mint az eddigi összes terrortámadás együttvéve", elsősorban azért, mert a dokumentumok között szerepel minden részletes információ arról, mit tenne a német állam egy esetleges végzetes válsághelyzetben – és ezek az adatok most bárki számára elérhetők, „Moszkvától Teheránon át a világ összes extremistájáig".
A berlini tartományi vezetés óva int attól, hogy a közvélemény az újságírók, szakértők vagy laikusok által feltárt, egyelőre meg nem erősített adatokból vonjon le következtetéseket. Ugyanakkor a négy munkacsoport felállítása, a külsős szakértők bevonása és az érintetteknek nyújtott külön segítség arra utal, hogy a hatóságok maguk is tisztában vannak a helyzet súlyosságával.
A nyomozás nem halad akadálytalanul. Berlin egyik kerülete, Lichtenberg, megtagadta a hozzáférést a szervereihez a berlini tartományi vezetés által felkért CrowdStrike kiberbiztonsági cégtől, arra hivatkozva, hogy ez korlátlan hozzáférést biztosítana a belső rendszerükhöz. Több szakértő eközben a berlini tartányi vezetés felelősségét is felvetette, mondván, a megtámadott rendszerek nem feleltek meg a vonatkozó kiberbiztonsági előírásoknak.
Bár a választási infrastruktúrát az incidens nem érintette, a szeptember 20-ra kiírt berlini választásra gyakorolt hatása sem zárható ki. Külön figyelmet érdemel, hogy a Rhysida nemrégiben Magyarországon is akcióba lépett: a hackercsoport azt állította, hogy a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. adataihoz is hozzáfért – ezt a társaság a Telexnek meg is erősítette. A magyar célponttól akkor 20 bitcoint, azaz közel 500 millió forintot követeltek.
Source: Telex