Bíróság dönt Matolcsy György letartóztatásáról: szökésveszély a fő szempont
Az október 23-i ünnepen határoz a nyomozási bíró Matolcsy György volt MNB-elnök sorsáról. Letartóztatás esetén körlettakarítást leszámítva munkára nem kötelezhető.
Október 23-án dönt a bíróság Matolcsy György ügyében
Az október 23-i nemzeti ünnepen határoz a nyomozási bíró arról, hogy letartóztatják-e Matolcsy György volt jegybankelnököt – tudatta az economx.hu. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és egyéb bűncselekmények miatt gyanúsítja az MNB volt elnökét. Szerdán 72 órára vették őrizetbe, a döntés határideje pénteken jár le.
A rendőrség eközben körözést adott ki Matolcsy Ádám – a volt jegybankelnök fia – és Stofa György, az alapítványi vagyont kezelő Optima volt vezérigazgatója ellen.
Az eljárás menete: rabosítástól a letartóztatásig
Hack Péter, az ELTE professor emeritusa és büntetőjogász az Indexnek elmagyarázta az eljárás általános menetét. A kihallgatás után azonnal elvégzik az úgynevezett rabosítást: fényképet, ujjlenyomatot, tenyérlenyomatot készítenek és testmagasságot mérnek – függetlenül attól, hogy megfosztják-e a gyanúsítottat személyi szabadságától.
Hack szerint az sem szokatlan, hogy ünnepnapon születik döntés, mivel az őrizetbe vétel határideje órákban van meghatározva. „A bíróságok szombaton, vasárnap, karácsonykor és ünnepnapokon is tartanak ügyeletet" – jelezte a professzor.
Az ügyész három jogcímen indítványozhat letartóztatást: ha fennáll a szökés vagy elrejtőzés veszélye, ha a bizonyítékok megsemmisítése vagy a tanúk befolyásolása kockázata merül fel, illetve ha fennáll a bűnismétlés veszélye. Hack Péter szerint Matolcsy esetében leginkább a szökés és elrejtőzés kockázata jöhet szóba.
Elkülönítve a fogdában
A bírói döntés megszületéséig – szerdától – Matolcsy nagy valószínűséggel elkülönítve van a rendőrségi fogdában, mivel az ügyben több személyt is letartóztattak, akik nem kerülhetnek egymás közelébe az összebeszélés kockázata miatt. Emiatt valószínű, hogy az érintetteket különböző kapitányságokon, esetleg büntetés-végrehajtási intézetben helyezték el, a szabad fogdakapacitástól függően.
A letartóztatottak helyzete több ponton eltér az elítéltekétől. Saját ruhájukat viselhetik, és a körlet takarításán kívül munkavégzésre nem kötelezhetők – magyarázta Hack Péter. Önként vállalhatnak munkát, amit a jogszabály nem tilt, de kötelezni nem lehet azt, aki még nem jogerősen elítélt.
Védőjükkel szóban és írásban, ellenőrzés nélkül érintkezhetnek. Hozzátartozóikkal azonban csak azok tarthatnak kapcsolatot, akikre a nyomozó hatóság vagy az ügyészség engedélyt adott – és ez az érintkezés is kizárólag felügyelet mellett történhet. A gyanúsítottak leveleket küldhetnek és fogadhatnak, de azokat a hatóság ellenőrzi; levéltitok ebben az esetben nem áll fenn.
Egy hónap, fellebbezés, háromhavonkénti felülvizsgálat
Ha a bíró elrendeli a letartóztatást, azt főszabály szerint büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre. A nyomozási bíró legfeljebb egy hónapra rendelheti el, amellyel szemben fellebbezésnek van helye; a törvényszék bírálja el azt.
Amennyiben a fellebbezést elutasítják, a letartóztatás fennmarad, és egy hónap elteltével ismét felülvizsgálják – már csak az iratok alapján, személyes meghallgatás nélkül. A további hosszabbítások legfeljebb háromhavonta rendelhetők el, és ez az eljárás a vádemelésig ismétlődik. Ezt követően a tárgyalóbíró dönt a kényszerintézkedés fenntartásáról vagy megszüntetéséről.
Ha a bíró nem rendeli el a letartóztatást, akkor a gyanúsított szabadlábra kerül, bár az eljárás folytatódik. Az ügyészi indítvánnyal szemben bűnügyi felügyelet is elrendelhető: annak legszigorúbb formája szerint a gyanúsított a lakását nem hagyhatja el, vagy csak meghatározott céllal – például orvosi kezelésre vagy bevásárlásra – mehet el. Nyomkövető eszköz alkalmazása is lehetséges, ami a szökés kockázatát csökkenti vagy megszünteti.
Dubaj és a kiadatás menete
Matolcsy Ádám és Stofa György vélhetően Dubajban tartózkodik, és mindkettőjük ellen nemzetközi körözést adtak ki. Hack Péter szerint a kiadatás bizonyos értelemben független a körözéstől.
A nemzetközi körözési rendszer kölcsönösségen alapul: minden résztvevő ország érdekelt abban, hogy ha valamely hatóság külföldön keresi egy gyanúsítottját, a fogadó ország segítsen a felkutatásban. Az útlevél szkennelése vagy elektronikus ellenőrzése során, ha az illető szerepel a körözési adatbázisban, az útlevélkezelő azonnal riasztja a rendőröket. A helyszínen őrizetbe veszik az érintettet, majd megkezdődik a kiadatási eljárás. Ugyanez zajlik le akkor is, ha valakit közúti ellenőrzés alkalmával igazoltatnak.
Matolcsyék esetében a magyar hatóságok diplomáciai úton kérik a kiadatást az Egyesült Arab Emírségektől. Egy helyi bíróság dönt arról, hogy fennáll-e akadálya az átadásnak. Ha a bíró úgy látja, hogy nincs akadály, az érintettet kiadják Magyarországnak – ugyanakkor ez az eljárás hosszabb folyamat lehet: az elfogástól számítva heteket, kedvezőtlen esetben hónapokat is igénybe vehet.
Source: Google News HU — Crime (hu)